Avagy hogyan előzzük meg a polgármesteri korrupciót
…avagy hogyan előzzük meg a polgármesteri korrupciót, és hogyan ne vezessen félre minket az intuíciónk
Néhány napja került elém egy telex-cikk, ami nagyon éleslátó módon rámutat, hogy nem jó ötlet a polgármesterek majdani fizetését egységesen az országos átlaghoz igazítani. Ez az elgondolás igazságtalannak tűnhet, azonban az adatok nem hazudnak, így ebben az esetben is bátran támaszkodhatunk rájuk – persze csak ha helyesen értelmezzük őket!
A cikk rávilágít egy olyan, adat-értelmezési hibára, amit a legkülönbözőbb területeken tevékenykedő döntéshozók is hajlamosak elkövetni. A szerző remekül beazonosítja a problémát, én azonban egy lépéssel továbbmennék; ugyanis nem csak a polgármesterek tervezett fizetésénél bukkan fel ez a statisztikai torzítás – ami tulajdonképpen az átlag helytelen értelemzéséről szól.
Ugyanez a helytelen értelmezés húzódik meg a mitologikus „átlagos ügyfél”– elgondolás mögött is. Vegyünk egy példát – az átlagos ügyfeled egy év alatt 30 egységnyi pénzt költ nálad – erre a számra optimalizálod a folyamataidat. Azonban ha ez az 30 egység mondjuk úgy jön ki, hogy 5 olyan ügyfeled van, aki 200 egységért-, és 85 olyan, aki csak 20 egységért vásárol, akkor a két, jellegzetes csoportod átlagos költése nagyon távol esik egymástól! A két csoport nem is ugyanaz a liga, és, ami talán még fontosabb, egyik csoport sem 30 egységnyit költ nálad! Ilyen értelemben ha nem árnyaljuk a képet valamiféle szegmentálással, egy nem létező átlagos ügyfélre lövünk!
És hogy mennyire univerzális ez az adatcsapda? Meglehetősen. A napokban egy sportorvosi kutatás reviewjában jött szembe velem az a bírálói észrevétel, miszerint a műtét utáni izomerő-változás külön kezelendő nőknél és férfiaknál, ha ugyanis is egy kalap alá vesszük őket, akkor egy olyan, átlagos egyedet vizsgálunk, aki sem a nőket, sem a férfiakat nem képviseli; sőt, egyetlen létező csoportot sem… Mivel a nők és a férfiak fizikai erő szempontjából két nagyon eltérő csoport, az átlag itt sem a valóság leírása, hanem egész egyszerűen egy tévedés.
És ugyanez a helyzet a polgármestereknél is. A cikkben a szerző pontos számokkal támasztja alá, hogy az országos átlagnak megfelelő versenyszférára jellemző jövedelem (2024-es adatokkal számolva) 651 145 forint – bruttóban, ez nettó 447 966 forint a KSH adatai szerint – tehát hogy ez az összeg, mint átlagból kalkulált referenciaérték, nagyon mást jelent az ország eltérő régióiban. Az az ötlet persze, ami a polgármesterek jövedelmének csökkentése kapcsán merült fel, nevezetesen hogy a polgármesterek korrumpálhatóságának elkerülése érdekében a jövedelmüknek nem szabad túl alacsonynak lennie, működhet – csak az nem mindegy, hogy hol mi számít túl alacsonynak! És természetesen az sem jó, ha az inga a másik irányba leng ki, ha a település vezetője mondjuk négyszeresét keresi a helyi átlagbérnek (ami az országos átlagot véve alapul nem lehetetlen, még azzal együtt sem, hogy az így számolt értéket még korrigálják a településmérettel). Így, mivel „átlagos keresetű település”-polgármestere éppen úgy nem létezik, mint átlagos ügyfél, vagy átlagos nemű sportoló; mindenképpen érdemes itt is követni az eloszlási adatokat, és az ország minden részén a helyi átlagkeresetet venni alapul.
Ha mélyebbre ásnál: