…avagy a két csoport közötti feltűnő különbség vizsgálata vezethet történelmi jelentőségű felfedezésekhez, vagy a konteós nyúlüreg legmélyére is…
Hogy mi a közös a gyermekágyi lázban-, a mogyoróallergiában-, és a koronavírus fertőzésben? Hát az, hogy mindhárom feltűnően elterjedtebb (volt) bizonyos területeken, mint másutt. Ugyanakkor ha összehasonlítjuk a magas és alacsonyabb előfordulású helyeket, és különbségeket keresünk közöttük, nagyon könnyen egy csúnya összeesküvés-elmélet közepén találhatjuk magunkat… szerencsésebb esetben viszont örökre megváltoztathatjuk a világot!
Ennek a posztnak az ötlete a július 1.-jén esedékes Semmelweis-nap apropóján született meg bennem; az anyák megmentőjének történeténél ugyanis kevés jelenség szemlélteti jobban, hogy az adatelemzés olyan, mint egy nagyon, de nagyon izgalmas nyomozás 🙂 De nézzük kicsit részletesebben. A sztorit persze, magyarként, sokan ismerjük – Semmelweis volt az, aki rájött, hogy az óriási mortalitású (halálozási arányú) gyermekágyi lázat a boncolások után az orvosok kezén maradó anyag okozza – ezt baktériumnak még nem nevezhette, a mikrobákat ekkor ugyanis még nem fedezték fel. Mindenesetre az a mód, ahogyan kikövetkeztette valaminek a létezését, ami láthatatlan volt, újra és újra lenyűgöz, ahányszor csak eszembe jut – a történet ugyanis iskolapéldája az adatok helyes felhasználásának.
A fenti képen látható Semmelweis azt figyelte meg, hogy a bécsi közkórház két szülészeti osztálya között meglehetősen nagy, mintegy háromszoros a különbség a gyermekágyi láz okozta halálozásban – logikus volt tehát, hogy megpróbálja megkeresni azt a tényezőt, ami az eltérést okozza.
Ugyanez volt a feladat akkor is, amikor a tudományos köröknek elkezdett feltűnni, hogy míg a nyugati országokban nagyjából azonosan magas a mogyoróallergiás gyerekek aránya, addig a világ más területein – a Közel-Keleten, Délkelet-Ázsiában, és Afrikában – ez az arány lényegesen kisebb. Itt is az volt tehát a kihívás, hogy megtalálják a döntő különbséget – a kétezres évek elejére két, potenciális gyanúsított maradt: a genetikai eltérések, és a kora kisgyermekkori mogyorófogyasztás. Jogos feltételezés volt, hogy az allergia genetikai eredetű; de az is logikusnak tűnt, hogy azokban a kultúrákban, ahol hagyományosan már az egészen kicsi gyerekek étrendjének is a része a mogyoró – nos, ott a kicsik valahogy “immunizálódnak”.
És nézzük a harmadik példát, ami 2020 körülről származik – nevezetesen azt a megfigyelést, hogy azokon a helyeken gyakoriak a covid-fertőzések, ahol 5G adótornyok vannak; ahol viszont nincs ilyen adótorony, ott lényegesen kevesebb a megbetegedés. Ezeken a térképeken, amelyek egy reddit posztból származnak, látható, hogy a két tényező nagyjából valóban fedésben van:
Ez a legutóbbi összefüggés azonban egy olyan, nagyon alapvető tényezőn alapul, ami a beugró volt a statisztika felvételin: egész egyszerűen a népsűrűségen. Mind 5G adótoronyból-, mind fertőzésből ott van sok, ahol, dobpergés, emberből is sok van; vagyis a városokban, nagyvárosokban!
A gyermekágyi láz esetében ennél volt azonban több is a “különbözőség” (eltérő kórházi osztály – eltérő halálozási arány a betegség miatt) mögött. Méghozzá az a két tény, hogy az egyik osztályon orvosok és orvostanhallagtók látták el a nőket, a másikon viszont szülésznők; valamint hogy az orvosok egyéb tevékenységeik között végeztek boncolásokat is, a szülésznők viszont nem! Így tehát az orvos nélkül, bábával szülő asszonyok nagyobb biztonságban voltak a gyermekágyi láz szempontjából! (Semmelweis egyébként először olyannyira sötétben tapogatózott az eltérés okát illetően, hogy, többek között, még azt is gyanúsnak találta, hogy az utolsó kenetet feladó, a haldoklóhoz tartó pap rázta a csengőjét – és hogy a pap hosszabb úton jutott el a magasabb mortalitású osztályhoz. Azt feltételezte, hogy talán az eleve kritikus állpotban lévő nőket, amikor perceken keresztül hallják a feléjük tartó pap csengőjét, a félelem már végképp elgyengíti, és emiatt halnak meg. Így tehát megkérte a papot, hogy egyrészt változtasson az útvonalán, másrészt talán ne rázza a csengőjét… Nem meglepő módon mindezek az intézkedések semmit nem változtattak az addigi halálozási arányokon.)
Itt tehát nem egyszerű együttjárás volt a két jelenség között, mint az 5G és a koronavírus esetében (amit egyébként egy evidens, harmadik tényező okozott), hanem minden jelenség valódi ok-okozati kapcsolatban volt a rákövetkezővel – csak éppen a logikai lánc egy része rejtve volt – de Semmelweisen ezzel együtt sem fogtak ki! A végső bizonyíték arra, hogy valamilyen módon a boncolás okozza a gyermekágyi lázat, végül egy orvos halála volt – aki, miután egy boncolás során véletlenül megvágta magát, ebben a betegségben hunyt el. Miután pedig Semmelweis elrendelte a fertőtlenítő kézmosást, az orvostanhallgatók osztályán alacsonyabb lett a gyermekágyi láz miatti halálozás, mint a bábákén!
És mi a helyzet a mogyoróallergiával? 2008-ban született meg az a tanulmány, ami két csoport összehasonlításával beemelte a tudományos gondolkodásba, hogy a rendszeres gyerekkori mogyorófogyasztás csökkentheti a mogyoróallergia kialakulásának esélyét. Hogy a genetikát, mint potenciális befolyásoló tényezőt ki tudják zárni, a kutatók azonos hátterű gyerekeket vontak be a kutatásba, konkrétan az Egyesült Királyságban-, illetve Izraelben élő, zsidó származású kicsiket.
Ilyen módon az egyetlen különbség a két csoport között a mogyorónak való kitettség volt – néhány évvel később az összefüggést igazolni is sikerült; alapjaiban megváltoztatva ezzel a témával kapcsolatos, tudományos gondolkodásmódot. (Egyébként pedig a nagymértékű mogyorófogyasztás jelentős mértékben köszönhető annak a népszerű, mogyoró alapú izraeli csemegének, aminek Bamba a neve.)
A tanulság mindebből talán az lehetne, hogy két, eltérő csoport közötti különbség oka gyakran nem a felszínen keresendő – ha csak ott kutakodunk, téves következtetésekre juthatunk. A világ, az élettudományok, a társadalom, és a gazdaság komplex rendszerek – bármilyen, nyilvánvalónak tűnő összefüggés ritkán magyarázható meg egyetlen tényezővel. Vagy ha mégis, az az egyetlen tényező szinte soha nem egy világméretű összeesküvés.
Ha mélyebbre ásnál:
- https://www.jacionline.org/article/S0091-6749(08)01698-9/fulltext
- https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC12720402/#R16