Jól tudjuk, hogy barlangokban? És honnan származik ez a tudás?
Számomra az egyik legérdekesebb gondolkodási hiba a survivorship bias, vagyis a túlélési torzítás – azaz amikor csak azokat a jelenségeket, csoportokat tekintjük létezőnek, amikről tudomásunk van; és nem gondolunk azokra a verziókra, amiket éppen nem látunk.
Számtalan példa van rá a tudományban is; és, a többi gondolkodási hibához hasonlóan néha „ártatlan”, abban az értelemben, hogy nem tudatos, nem rossz szándék vezérli az „elkövetőjét”, de előfordul az is, hogy nagyon is tervszerűen alkalmazzák, valamiféle anyagi, poltikai haszon reményében.
Nem kell nagyon soká visszamennünk az időben, biztosan mindenki emlékszik az „ez csak egy nátha, nálunk senki még csak be sem lázasodott” jellegű érvelésekre a covid-időszakból, annak az alátámasztására, hogy a covid nem egy potenciálisan halálos vírus, és nincs miatta aggódnivaló – tökéletesen figyelmen kívül hagyva ezzel a rengeteg halálesetet.
Vagy amikor például a hajléktalan emberekről esik szó, gyakran elhangzik, hogy koszosak, ápolatlanok, büdösek – nos, ők csak azok a sok közül, akiken látszik az élethelyzetük. Vannak olyanok is, akiknek szintén nincsen lakásuk, viszont sem nem koszosak, sem nem ápolatlanok – csak őket eleve nem is azonosítjuk hajléktalanként, mert nincs semmi külső jel, ami alapján ez lehetséges lenne. Pedig ők is léteznek.
A címre visszautalva, sokáig tartotta magát az az álláspont, hogy emberelődeink barlangokban laktak. Hogy miért? Mert ennek voltak evidens jelei, hiszen a barlangok védett helyek, évezredekenk keresztül megőrizték az emberi tartózkodás nyomait. Jelenti -e ez azt, hogy csak barlangokban éltek? Egyáltalán nem, azóta -szofisztikáltabb kutatási módszereknek köszönhetően- tudjuk, hogy cölöpkunyhókban, természetes anyagokból épített hajlékokban is laktak (megtalálták például a cölöpöknek ásott lyukakat, és jellegzetes elrendezésű állati csontokat) – de ahhoz, hogy egyáltalán keressék a barlangokon kívül az emberelődök nyomait, kicsit félre kellett tenni az elképzelést, hogy máshol ilyesmit nem találni. Vagy megtörténhetett az is, hogy éppen az rengette meg a „barlanglakó ősember” elméletet, hogy félreérthetetlen nyomait találták a barlangokon kívüli megtelepedésének is. Ki tudja?
Lássunk egy másik klasszikus példát: a II. világháborús amerikai próbálkozásokat arra nézve, hogy a vadászrepülőiket megfelelő védelemmel lássák el. Nos, a visszatérő gépekre jellemző találatok így néztek ki:
Ezen a ponton jól jött egy magyar, zsidó származású matematikus – Wald Ábrahám- hogy a szakemberek ráeszméljenek: ott kell a gépeket megerősíteni, ahol nincsenek találatok – mert alighanem azok a végzetesek, amik után a gépek már nem képesek hazatérni, tehát nem látjuk őket.
És, amikor karriert tervezünk, akkor se felejtsük el, hogy a Microsofthoz hasonló, „garázsból indulva milliárdos cégünk lett”- sztorik sosem említik azt a rengeteg más céget,amik hasonló módon indultak, de a nevüket sem ismerjük. Ugyanígy arról sincs gyakran szó, hogy a legtöbb, milliárdokat érő cég nem egy garázsból indul, hanem alapítóik más cégekből, szervezetekből hoznak tudást, kapcsolati hálót, és sok-sok indulótőkét.
Persze aminek a létezéséről nem tudunk, arra képtelenség figyelni – amit viszont tehetünk, az az, hogy végiggondoljuk, hogy a megfigyelési egységeinket vajon teljeskörűen látjuk -e.