Hónap: 2023 szeptember

A „small sample bias” egy olyan gondolkodásbeli torzítás, amely során egy kis mintából általános érvényű következtetést vonunk le – például amikor ugyanabban a boltban velünk már másodszor undok az eladó, és ezért elhatározzuk, többé nem vásárolunk ott.

A kis mintanagyság (jelen esetben a 2 darab vásárlás) nagyon erősen kitett a szélsőséges értékeknek; míg egy nagyobb mintánál az extrém kicsi-, és az extrém nagy értékek nagyjából ki tudják egymást egyensúlyozni. Ez nem jelenti azt, hogy ha százszor térnénk be a boltba, akkor szükségszerűen azt tapasztalnánk, hogy ugyanannyiszor undok-, mint ahányszor kedves az eladó – ez csak akkor történne így, ha ő valójában egy kiegyensúlyozott személy lenne, és a hangulatai csak a véletlen hatására változnának. Száz vásárlás során azt is észrevehetnénk, hogy valóban jóval többször undok, mint kedves; de ez, a nagyobb elemszám miatt, már egy jobban általánosítható minta lenne, és ez esetben érdemes lenne tényleg elkerülni a boltot a továbbiakban. Az is előfordulhatna, hogy száz vásárlás után felülírnánk az első kettő során kialakított meggyőződésünket, mert az eladó jóval többször lenne kedves, mint nem. Két vásárlásból azonban azért nem érdemes általános következtetést levonni, mert a kétszer ismétlődő undokság könnyen lehet egyszerűen a véletlen műve – például hogy mindkét alkalommal szerencsétlen módon egy kivételesen hepciás vásárló került éppen elénk a sorban, és ettől az eladó is idegesebb lett. (Ez persze nem azt jelenti, hogy az egyik vásárló által keltett belső feszültséget rendben van a következőn leverni, de ez sajnos elég gyakran megtörténik – itt találsz néhány taktikát, hogy kezeld a hasonló helyzeteket.)

Ugyanígy ha például kedved támadna kaparós sorsjegyekkel próbára tenni a szerencsédet, nem érdemes néhány, kezdetben kiválasztott, nyerő sorsjegy után általánosítani. Abból, hogy mondjuk az első 10 sorsjegyből 8 nyert, egyáltalán nem következik, hogy ha 100 darabot veszel, 80 nyertes szelvénnyel alapozhatod meg a jövőbeli anyagi biztonságodat – mert az első 10 alapján nem lehet az összesre következtetni! (És persze az sem mindegy, a nyertesekkel mennyi pénzt nyernél…) Sőt, egy 2019-es statisztika alapján tudható, hogy ezekkel a sorsjegyekkel hosszú távon a befektetett pénz nagyjából 62-65%-át nyerjük csak vissza – azaz a pénzünk egyharmadát elveszítjük!

Mint az összes gondolkodásbeli torzításnak, a fent vázoltnak is az ember működésébe mélyen beágyazott gyökerei vannak – nyilván alapjában véve lineárisan gondolkodunk; ez az alapállás pedig igencsak kedvez a kis mintákból való téves következtetések levonásának… (És természetesen egy nagy minta sem garantál biztos alapot az általánosításhoz – ahhoz a mintának minőségbeli követelményeknek is meg kell felelnie, nem csak a mennyiség kell, hogy stimmeljen.) Mindenesetre érdemes tudatában lenni annak, hogy kevésszámú tapasztalat alapján nem érdemes hosszútávú következtetéseket levonni!