Az összemosó változókhoz szorosan kapcsolódó téma következik!

A mediációs elemzés hasznos lehet, amikor egy összemosó változó hatását szeretnénk igazolni; hiszen az összemosás a mediáció jellegzetes, gyakori esete. A mediátor változó olyan változó, ami kapcsolatot képez a független, és a függő változó között; valahogy így:

Egyrészt a független változó hatással van a függőre – ez természetes, ez az alapállás egy elemzésben; például az edzés mennyisége hatással van a sprintelés sebességére. Ugyanakkor a test magnézium-ellátottsága, mint mediáló változó, szintén hat a sebességre (minél kevesebb a magnézium, annál rosszabb a teljesítmény); és amitől a magnézium mediátor lesz, az nem más, minthogy az edzés elfogyasztja a szervezetből. Így tehát az edzés közvetetten (a magnéziumszint csökkentésén keresztül) IS hat a sebességre – ezért ha nem vesszük figyelembe egy elemzés során, nem fogjuk a teljes képet látni.

Egy másik példa lehet a következő hármas: matematikai képességek, és a matekszakon továbbtanulás iránti érdeklődés, mint független és függő változók – természetesnek vehetjük, hogy aki jobb matekból, azt jobban érdekli a matek-témájú továbbtanulás. És persze a harmadik változó, a példában a matekkal kapcsolatos önbizalom; ami közvetetten, a matekhoz való tehetség közvetlen hatása mellett, hat arra, vannak -e valakinek matek szakra továbbtanulási szándékai:

Az ábrán látható (a kis csillagok jelzik), hogy a közvetett és a közvetlen hatások is szignifikánsak; vagyis a matekos önbizalom általánosságban véve is (nem csak abban a mintában, amit éppen vizsgálunk) hat a továbbtanulási szándékra.

Mediációs elemzést SPSS-ben is végezhetünk, csak telepíteni kell hozzá az úgynevezett PROCESS makrót.

Összességében tehát ha túl akarunk lépni a gyakran félrevezető kétváltozós elemzéseken, érdemes a mediációs vizsgálatot is elővenni a statisztikai módszereink közül!