oktatás, elemzés, kutatástervezés

Címke: SPSS

T-teszt, vagy Welch féle t-próba?

Nézzük meg az előző témát (két csoport összehasonlítása akkor, ha az összehasonlítást egy folytonos változó szerint végezzük) egy kicsit más szemszögből: vegyük elő a szóráshomogenitást.

Ez a normalitás mellett a másik alapfetétele a t-próba alkalmazhatóságának; ugyanakkor mégis valahogy gyakran elsikkad. A fogalom nem jelent mást, minthogy a két, összehasonlítandó csoportnak egyforma szórással kell rendelkeznie – és ezt azért kell külön hipotézisvizsgálattal ellenőrizni, mert a szórásoknak a populációkban kell egyezniük. Nem elég tehát, ha ránézésre a leíró statisztikában „nagyjából egyformák”; kell hozzá egy teszt (ez leggyakrabban a Levene-teszt).

Ha nem szignifikáns (tehát a p-érték 0,05 fölött van), a szórások egyezőségét elfogadottnak tekintjük; ha nincs, akkor jön a Welch-féle t-teszt; ez általában minden szoftverben könnyen elérhető, az SPSS-ben egyenesen automatikusan kiíródik (ez az „Equal variances not assumed” sor):

Nade mi van akkor, ha a szóráshomogenitás is sérül, és az előző blogposztban tárgyalt normalitás is? A gyakorlatban (például szakdolgozatban, műhelymunkában) ilyenkor is a Mann-Whitney próbát használjuk; de nem árt tudni, hogy annak pedig az eloszlások egyezősége a feltétele – ezt azonban ellenőrizni szinte soha nem szokták.

Színes pontdiagram SPSS-ben

Nem a te hibád, ha nem rázod ki a kisujjadból…

Ragadós bejegyzés

…a statisztika ugyanis konkrétan egy külön szakma. Pszichológusoktól, orvosoktól, vagy neveléstudományi szakemberektől nem elvárható, hogy a statisztikához is professzionális szinten értsenek – hiszen az egy másik tudományág! Sajnos azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy sok felsőoktatási intézményben mégis ezt az irreális elvárást támasztják a hallgatókkal szemben, ha korábban nem, a szakdolgozat statisztikai részének összeállításánál biztosan.

Ráadásul a statisztikát a legtöbb helyen nem is tanítják igazán jól, amiből az következik, hogy gyakran érthetetlen, mi is az egésznek a lényege. Például hogy miért kell hipotézisvizsgálat ahhoz, hogy eldöntsük, két átlag között van -e eltérés, mikor szemmel látható, hogy van? Szintén ki szokott maradni a képletekben használt jelölések ismertetése; pedig gyakran a képletek egy egész feladaton végigvezetnek, és segítenek abban is, hogy a számolási lépéseken helyes sorrendben haladjunk végig…

Sőt, már régóta kutatóként dolgozó szakembereknek is lehetnek fehér foltok a tudásában; hiszen egy kutatás felépítése és kivitelezése, majd az eredmények értelmezése nagyon összetett feladat, és egyáltalán nem biztos, hogy az előzetes tanulmányai során megfelelő felkészítést kapott az ilyen jellegű kihívások kezelésére az illető.

Tapasztalt statisztika magántanárként (15 éve magyarázok szinte nap- mint nap szignifikanciáról, anováról, normál-eloszlásról, korrelációkról, konfidencia-intervallumokról lelkes, és kevésbé lelkes tanítványoknak) pontosan tudom, mi az, amit a legtöbb egyetemen és főiskolán teljesíteni kell statisztikából. Azt is tudom, hogy mi az, amire már egy kutatás nulladik pillanatában érdemes figyelni, és mik azok a döntési pontok, ahol félrecsúszhat egy kutatás. És, bár én imádom a statisztikát, azzal is tisztában vagyok, hogy nem mindenki van ezzel így. Bízom benne, hogy a te, statisztikával kapcsolatos problémáidon is tudok segíteni, így ha szeretnél órára jelentkezni, vagy kérdésed van, vedd fel velem a kapcsolatot!

Több pontdiagram egyszerre SPSS-ben!

Készíts SPSS-ben tipológiát!

Ritkán van rá szükség a statisztikában, viszont akkor nagyon!

APA formátumú táblázat, közvetlenül SPSS-ből

Tanulmányokhoz, beadandókhoz, szakdolgozathoz hasznos lehet!

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén